Versek idézetek a hiányról..

Mert mindenkinek van olyan személy ako hiányzik neki...

---

Drágám hiányzol nekem
Miért nem lehetsz itt velem?
Hiányodba bele halok érzem
De kimondani ezt ettől féltem
Soha félre nem lépek
Egy búcsú csókot kérhetek?
Ennyi még csak jár nekem
Ha már nem lehetsz velem
Túl nagy a táv közted és köztem
De ezt a csókot soha el nem feledem
Örökre bezárom szívembe
S a szívem add vissza kezembe
Mert nálad felejtettem
Pedig neked nem is kellettem
De én attól még szeretlek
Minden zúgba téged kereslek! 

Légy olyan boldog, mint amilyen szép vagy, legyen életedben száz millió szép nap.  Ne tudd meg soha mi az a bánat, kerüljön el téged minden ami fájhat. Kacagj, nevess csillogó szemekkel, ezért imádkozunk összetett kezekkel. Olyan szeretetre méltó szép, kedves, igazságos és szellemes vagy, amilyen ember rajtad kívül nincs még egy! Névnapod alkalmából fogadd szívből jövő jó kívánságaimat és ezeket a kegyes hazugságaimat   Veled van értelme a szónak Veled lehet szép a holnap!  Veled születnek az álmok! Veled magamra találok! Ne hagyj el bármerre lépek, Hívj magadhoz, s szeress kérlek!

Szeretni szép és nemes dolog ,
A csalódás fáj ezt te is tudod!
De boldog csak akkor lehetsz ,
Ha az lesz a tiéd kit igazán szeretsz!

Valahol elhagytad az arcomat,
s most én se tudom, milyen vagyok





Hiányzol.
Az életemből, az ágyamból,
a vonuló felhők futásából,
az ébredő nap első sugaraiból.
Hiányzol a tárgyakból,
amelyeket megérintek,
hiányzik a tükrömből az arcod.
(...)
Nehéz csönd nyomja szívemet.



Nem azok a legfontosabb emberek,
kiknek jelenlétét mindig észrevesszük,
hanem kiknek hiányát nagyon is megérezzük.





Ne sírj, hogy vége lett...mosolyogj, mert megtörtént




Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat,

embereket, csak a halál vehet el tőlem örökre.

Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit,

ha eljön egy pont, és megszakad valami.

És onnantól fogva nem beszélünk vele,

nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel,

nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját,

és nem legeltethetjük rajta a szemünket.

Soha többé.

Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál.

És ugyanúgy fáj









De nehéz nevetni, amikor sírni kéne
Csillagot hazudni a beborult égre!
Vidám nevetéssel verni fel a házat
Mikor a szívem mélyén ott a bánat!







Feltépi a vágy a közöny kapuját,
Elsöpri a szél majd a múlt hamuját,
Elűzi a fény a megunt remegést,
Megőrzi a szem a legszebb jelenést





Üvöltenék a széllel
Mikor fájdalmam sírni késztet.
Világgá üvölteném, 
Nincs már mi éltet.
Sírnék a széllel
Ha könnyem lenne még.
S ha esõ esne,
Velem sírna az ég





A hiány makacs jelenség, mindig hiány marad. Mert a mozaikkép hiányzó darabkáját csak azzal az eggyel lehet pótolni, ami pontosan odaillik. Felesleges időtöltés és energiapazarlás minden más próbálkozás. És soha nem jutsz a végére. Csak ha egyszer szembenézel magaddal, ha elismered, hogy más megoldás nincs, mint a hiányzó darabot a helyére tenni. Csak egy elhatározás, csak egy mozdulat. És akkor kezdődik az életed.






Elmém elérte már a halandó képzelet határait, s egyre nyújtózik tovább a végtelen felé. Nincs tudomány, melyet be ne fogadtam volna, nincs művészet vagy mesterség, mely meghaladná képességeimet. S mégis, miként Faust, hiába kutatok, hiába okulok... Míg csak élek, nem néz rám asszony szerelemmel.





A reménytelenül hosszú perceket, napokat, hónapokat, éveket csak egy módon lehet túlélni: ha hiszünk abban, amire, akire várunk. S közben az idő szeretetté alakul, és a percek múlásával egyre növekszik.





Térképeket terítek magam elé, számolok. Verset írok,
gitározom, lüktetek. És megremeg és megpendül és
újra zúg, zakatol, cseng-bong az idő. Hallhatatlan hangja
szétfeszíti a teret, a léleknek zenél.
Megint elmúlt egy nap nélküled.






Leszáll az este. Szavak keringenek a foszladozó ég alatt,
kinn a városban, benn a falak közt, a fejemben is.
Fázom így, pedig melegem van, fázom mégis, hiányzol. Zúg az idő.
A keringő szavak után nyúlok, leírok egyet-kettőt, elmúlik
egy nap. Zúg, zakatol az Idő. És telik. És múlik.
Aztán megáll.

Oldal: Hiányzol versek
Versek,Idézetek minden témában - © 2008 - 2024 - versekandidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat