Versek,Idézetek minden témában

ha eleged van a mindennapokból,vagy csak egy idézetet keresel amely kifejezi az érzéseidet akkor nagyon jó helyen jársz! Mert itt megfogod találni a neked való verset idézetet.! Jó olvasgatást!!

Ezen az oldalon szomorú verseket és idézeteket olvashatsz!! Biztosan megtalálod azt ami igazán ifejezi az érzéseidet!Zavarban van

withoutyou.gif


Ha majd egyszer eszedbe jut, hogy engem szerettél

Fájni fog, hogy más kedvéért mást szerettél.

Nem vigasztal meg soha sem más csókja.

Mindig ott cseng fülembe a szomorú nóta:

Úgysem tudsz mással boldog lenni soha





Én is voltam boldog... Csendes, szép estéken,

Engem is szerettek, valamikor régen...

De akit szerettem, az engem elhagyott

Azóta jönnek sorban a bús napok...

Azóta sírok, hol nem lát senki,

Hogy egy hitetlen szívet hogy tudtam szeretni.




Minek legyünk szerelmesek?!

Azért hogy egy napon össze törjön a szived?!

Azért hogy egy napon arra ébredj hogy ő már nincs többé?!

azért hogy egy napon vágdosd az ereidet és közbe zokogva ordítsd: miért?!




Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom






A tegnapi bánat célt is adott: bár szívembe mart, de élni hagyott. Jöhetnek száz szám szélviharok, mert ezen a Földön nem félni vagyok... A tegnapi könny sok jót nem ígért, de keserű sója a tengerig ért. Szemeim nézd, hogy sírtam is, el se hinnéd





Nem szabad utána nézni annak, aki elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek. Nem szabad. Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad






Leszek egy emlék, míg gondolsz rám... Leszek egy akadály a feledés útján. Dobj ki szívedből, ha útban vagyok! Csak emlék vagyok... tűrök, majd meghalok






Hihetetlen félelemmel jár úgy szeretni valakit, hogy már nem a tied.Félsz, hogy talál valakit, aki szebb.. aki jobb mint te. Félsz hogy az a csöpp esély is eltűnik a sötétségben, ami még van






Eljön az idő amikor minden kijárat lezárul,mintha viasszal tapasztanák be.Ülsz a szobádban, a testedben érzed a szúró fájdalmat ami összeszorítja a torkodat és veszélyes kis könnyzacskókká préselődik a szemed mögött.Egy szó,egyetlen mozdulat és mindaz ami felgyülemlett benned-elmérgesedett harag elüszkösödött féltékenység teljesíthetetlen vágyak-kirobban belőled dühös, tehetetlen könnyekben,zavart zokogásban és hüppögésben és mindaz nem is szól senkinek






Ment az úton csöndben, és vissza se nézett, felejteni tudott, lelkem porig égett. Leesett a földre, jéggé dermedt könnyem, tudom, már nem látom, felejtsem el könnyen. Bezártam most szívem, arany a koporsó, akit én szerettem... Ő volt az utolsó





Veled is megtörténhet egyszer, sírsz majd egy régi perc után, s lehet, hogy reszkető kezekkel, egy dalt kutatsz a néma zongorán






SÍRSZ; mert nagyon fáj ami történt,
VÁRSZ; hogy visszatérjen akiért megtörtél..
FEKSZEL; párnák között könnyekkel,
ALSZOL; magány közt a sötétben.
ÁLMODSZ; arról, hogy majd visszatér,
KELSZ; úgy h még mindig egyedül élsz.
REMÉNYKEDSZ; hogy legalább még látod egyszer,
CSALÓDSZ; mert álmodoznod nélküle kell.
ÉLSZ; úgy hogy már nem szeret,
HALSZ; mert úgy érzed jobb lesz így neked 





Viszlát édes!
A kés a kezedben már véres.
Az én vérem van rajta,
mi az inged már átitatta.
Te csak ölelsz, mintha nem tettél volna semmit,
pedig már a vérben heverünk itt.
Te fekszel itt mellettem és ölelsz,
de már nem hallod bennem a szívzörejt.
Nem tudod mit csinálj!
Csak fekszel mellettem és kiabálsz.
Kiontottál egy emberi életet,
nem sajnálod az együtt töltött éveket.
Amíg te élsz,
és remélsz,
én repülök a menny felé.
Leborulok a mennyország kapuja elé.
Viszlát édes!
Lelkem már ott az égben.
Holttestem mellett ott maradsz végleg,
mert már minden úszik a vérben 







Mert ha feltöröd azt a kagylóhéjat, aztán meggondolod magad, ő előbb fog belehalni a magányba, mint hogy újra megbízzon valakiben 






Már tudom, hogy soha többé nem foglak látni. Nekem lett igazam, elvettek tőlem, könnyen vehettek el, mert sohasem kellettem igazán neked, hiába szerettelek, hiába foglak szeretni mindig olyan szerelemmel, amilyen csak egy van az életben, ez az én szerelmem kevés volt ahhoz, hogy megváltoztasson téged, és amikor majd belátod, hogy kár volt engem elengedned, akkor már késő lesz







Szeretlek, gondoltam. De nem mondtam ki. Nem attól tartottam, hogy az arcomba nevet. Ehhez ő túl kedves. Sokkal komolyabb dologtól rettegtem - attól, hogy nem mondaná, hogy ő is.




Azt hiszem, elérkezett a pont, amikor végre tudatosult bennem, hogy már nincs remény. Rájöttem, hogy az életben nem kaphatunk meg mindent, bármennyire is szeretnénk, és vannak olyan emberek, akikkel azért, nem enged a sors közös jövőt, mert nem lennének kölcsönösek az érzelmek. Lehet, ha te megkapnád, a világ legboldogabb embere lennél, viszont ő ezzel egyértelműen elveszítené azt aki őt teszi a világ legboldogabb emberévé. Tehát nem lehettek mindketten boldogok. Ha te boldog vagy, ő szomorú, és ha ő boldog, te vagy szomorú. Valahogy rájöttem, hogy nálam mindig az utóbbi érvényesül, én kapom a 'szenvedő' szerepét. De annyira mégsem vagyok szomorú. Tudom, hogy olyan lánnyal van, aki megérdemli és aki igazán boldoggá tudja tenni. Talán erre én nem lennék képes, és épp ezért nem kaphatom meg.









Vannak szerelmek, melyeket csak a bosszú táplál. Vannak szerelmek, melyeket csak a távolság éltet. És vannak szerelmek, melyeket csak a könnyek erősíthetnek. Ne bánd, Ezel! Ne fájjon! Ezt így kell elfogadni. Vannak szerelmek, amelyek nem teljesülhetnek be. A miénk egy ilyen szerelem volt.














Nem akarom, hogy tudd milyen érzés ennyire szeretni valakit, mert őrülten fáj. Neked fogalmad sem volt arról, hogy én mit érzek, de ha volt is, valószínűleg azt hitted elmúlik. Hát nem múlt el. Miután elmentél, sokáig azt hittem belehalok, hogy nem lehetsz mellettem. Aztán teltek a hetek, a hónapok, az évek és elfogadtam. Felnőttem. Már nem az a 15 éves kislány vagyok, aki annyira ragaszkodott a szerelmedhez és aki azt hitte nem tud nélküled élni. Mert tud. Sok-sok idő telt el, és még mindig Te vagy az első gondolatom reggelente, esténként pedig az utolsó. Nincs olyan óra, hogy ne gondoljam át, mit kellett volna máshogy csinálnom, nincs olyan perc, hogy ne juss eszembe valamiről. Az életem része vagy, mint ahogyan az életem része az is, hogy ennyire hiányzol. A mai napig beleborzongok, ha az első csókunkra gondolok, még mindig érzem az illatodat és hallom a hangodat, ahogy azt mondod "szeretlek". Én is szeretlek. Örökké.










Tedd amit tenned kell

Ha menni akar engedd el

Ez a szerelem már rég nem tiszta

Ahogy a folyó sem fordulhat vissza

Enged őt szabadon menni

Ne akard már többé őt szeretni

Engedd hát el kezedből kezét

Engedd ki szívedből szívét

Mert ha végleg ott marad

Addig a tiéd csendben megszakad





Ha egyszer ráérsz meséld el milyen volt mellettem

Hazudd hogy nagyon jó és hazudd hogy kellettem






Igazán attól fáj az ötés kitől simogatást várnál

De nem adhatod vissza mert rögtön belehalnál




Egyszer egy éjszakán te is fogsz majd sírni

Kijössz a temetőbe a síromat megnézni

Síromon egy kismadár panaszosan zengi

Itt nyugszik az ki veled boldog akart lenni




Nyári kaland volt az egész néhány hónap kettesben

Nem búcsúzom hisz nem jártunk együtt sohasem

Köszönöm hogy velem voltál néha

És köszönöm hogy szerethettelek

Tudom te mást ölelsz már

Bár az én szívem még utánnad eped

Mostmár nem zavarom az életed

Utadból elmegyek..

Egy lány félre áll utadból s nem lesz többé játékszered

Sohasem szerettél csak játszottál velem

A játékszered voltam de te a mindenem






Remegő kezét kezemben fogtam

Szeme színte beszélt 

De én szavak nélkül is tudtam

Nem fájt még annyira

Soha de soha semmi

Mint akkor és ott

Csendben elengedni





Szeretlek de mit irántad érzek álom

Veled vagyok de lelked nem találom

Hozzám érsz de nem érzem

Együtt vagyunk de minek nem értem

Ez már csak kívülröl tökéletes

Belülről ez a kapcsolat üres

Hiányozni fogsz de az eszemre hallgatok

Legyen mindennek vége

Ennyit mondhatok





Talán egyszer megfogod tudni 

Hogy nem tudtam neked hazudni

Talán egyszer rá fogsz majd jönni

Miért tudtam úgy könyörögni

Talán egyszer szívedhez fogsz kapni

Velem kellett volna örökre maradni

Nem hiszel levelemnek

Nem hiszel a szerelmes dalnak

Hát majd hiszel az utolsónak

Ha majd egyszer végső szóra

Ráborulsz a koporsómra

Olvasd a koporsómon a néma vádat

ÉLT ÉS MEGHALT TE UTÁNNAD



Töprengsz a jövőn

Töprengsz a múlton

Könnyeiddel küzködsz haza felé az úton

Hazaérsz és kiborulsz

Az alkoholt keresed

Mert szíved mélyén még azt a srácot szereted

Felejteni próbálsz

De nem jársz sikerrel

Úgy érzed meghalsz

Nem bírsz a szíveddel

Lefekszel lepihensz hátha másnap könnyebb

De ébredéskor ott csillan a párnádon a könnyed





Egyszer talán merengve állsz az ablakban

Emlékem felbukkan mint gyöngy a kagylóban

Szádra mosolyt sző majd a gondolat

De valami elszoritja a torkodat

Megérted majd hogy ilyn csak egyszer lehetett

Valaki önmagánál jobban csak téged szeretett




Még érzem a csókod a számon

Mi szívemben is él s lángol

Mégis már a fájdalomtól ég a szív

Amit te törtél össze nem is oly rég

Még hallom az utolsó kedves szavad

Ami színte a csontomig hat

Már csak emlék amit tőled kaptam

Összetört szívemmel magamra maradtam



Ne bántsd a virágot ne törd le hiába

Azt a szót szeretlek ne mond hiába

A letört virágnak is elszárad a levele

A szív is megszakad ha csak játszanak vele





A lány szerette

A fiú nem

A lány szerelmet vallott 

A fiú megalázta

A lány sírt végette

A fiú csak kinevette

A fiú már csak akkor tudta meg mit tett

Mikor a lány sírjára virágot tett





Vártalak! tegnap még fontos volt

Ma már tárgytalan

Józanul vigasztalom önmagam

Ha elmentél tőlem hát élj boldogan




Ha egyszer elment 

Ne hívd többé vissza

Hisz az elsárgult levél sem lesz többé tiszta

Ha egyszer elment és eltudott menni

Fájó szívvel de el kell tudni feledni




Csendesen vállamhoz értél

Szívembe bebocsájtást kértél

Megadtam volna ha szívem nem félt volna

Csendesen suttogtál szavakat szívem meglágyítottad

De mégis féltem tőled hisz szíved nem mutattad

Csendesen felém hajoltál de csókolni nem hagytam ajkam 

Hisz a szívem már összetörted egyszer hallkan 





A hulló esőben nem látszik a könny

Csak pereg s valaki elköszön

Minden csepp érted van 

S én kívánom hangtalan

Elhagytál engem hát élj boldogan





Nem kell már a szerelmed

Késő már a bánat

Hiába üzengetsz nem vágyom utánnad

Mert én olyan vagyok mint az őszi szellő

Hogyha egyszer el megy többet vissza nem jő





Te gyújtottad szívemet lángra

Aztán lelkemet tiportad sárba

Én tanítottlak ölelni csókolni

Most légy te a mester taníts meg feledni

Hisz úgy látom te ezt úgy is jobban érted

Én a szerelmet te a hűtlenséget




Mások azt látják mindig vidám vagyok

Mindenk irigyel azt hiszik boldog vagyok

Nem is sejtik hogy ez csupán látszat

Hogy valami belűl nekem is fájhat




A mosoly arcomon csupán csak 

Kényszerből egy máz

Hogy elretse azt amit

Jobb hogyha te nem látsz





A szívemet mától messzire eldobtam

Hogy ne találja meg senki sem

Szerelem?

Ezt a szót én már nem ismerem



Bennem van csak már nem úgy mint annó

Nem vagyok depis

csak hát ismerős a padló




Ha elestél tanulj meg felállni

Emlékezz hogy szenvedtél

És már nem is fog úgy fájni




A kegyetlenség az,amikor közel enged valaki

Majd eltaszít

Amikor megmutatja neked  milyen jó is lehetne 

Auztán újra ellök 

Te pedig ott maradsz összetörve a porban

Teljesen kiszolgáltatva neki,aki szeret

De nem annyira  hogy igazán az éete

Részévé válhass





A bohóc sem azért mosolyog mert jó a kedve

Hanem mert az arcára van festve




A szerelem egy társasjáték

Amiben te voltál a társ én pedig a játék




Elszorul a torkom ha szembe jössz velem

Elárul az arcod bár nem beszélsz te sem

A boldogságunk mellett elmegyünk

Mond,miért jó így nekünk??



Az élet egy színpad amin játszani kell

S ha könnyes a szemed akkor is nevetni kell




Ágyról ágyra rászoksz mint a narkóra

Engem a szerelem nem tesz többé padlóra






Hogy te velem?

Hogy ez szerlem?

Mert én a baszni akarót

És a szerelmest mindig keverem









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 26
Tegnapi: 25
Heti: 216
Havi: 642
Össz.: 260 033

Látogatottság növelés
Oldal: Szomorú versek,idézetek
Versek,Idézetek minden témában - © 2008 - 2017 - versekandidezetek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szomorú versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »